A kémények működése

Természetes huzat elven működő, gravitációs kémények

Több száz év óta füstölnek, a háztetők fölé emelkedő kémények, és bár napjainkra sok változáson ment át a kémény építészet, a lényeg, a működési elv változatlan maradt. A meleg füstgáz könnyebb, mint a környezetében lévő hidegebb levegő. Ez a súlykülönbség a hajtóereje a kémény természetes huzatának. Egy adott kémény huzata annál nagyobb, minél nagyobb a füstgáz és a környező levegő hőmérséklete közti különbség.

A kéménynek három fontos szerepe van:
- ki kell vezetnie a füstgázt a szabadba,
- az égéshez szükséges levegőt be kell vezetnie a tüzelőberendezésbe,
- a szabadból levegőt kell beszívnia a tüzelőberendezés helységébe.

Másképp fogalmazva, a huzatnak le kell győznie a kémény, a tüzelőberendezés és az épület nyílászáróinak áramlástani ellenállását.

Napjainkban az épületgépészet mindent megtesz annak érdekében, hogy a gravitációs kémények természetes huzata ne legyen elegendő az említett feladatok ellátására. A modern tüzelőberendezések füstgáz hőmérséklete olyan alacsony, hogy alig képződik huzat. A modern nyílászárók olyan jól zárnak, hogy még jó kéményhuzat esetén sem engednek be elég levegőt. Ha mindez nem lenne elég, a különböző szag és pára elszívók végképp lehetetlenné teszik a gravitációs kémények biztonságos működését.

Mesterséges égéstermék elvezetők

A ma gyártott legtöbb gáztüzelő berendezés a köznyelvben turbós készülékként ismert zárt égésterű készülék. Ennek egyik fontos szerkezeti eleme az a ventillátor, ami gondoskodik az égéshez szükséges levegő égéstérbe vezetéséről, valamint a készülékben keletkező füstgáz távozásáról.

Az ilyen készülékek kéményei már nem csak a füstgáz elvezetésére szolgálnak, hanem legtöbb esetben az égéshez szükséges levegőt is bevezetik a szabadból a készülékbe. Ezek az úgynevezett levegő-füstgáz rendszerű kémények két egymásba helyezett csőből állnak. A belső csőben halad felfelé a füstgáz, a belső cső és a nagyobb átmérőjű külső cső közötti gyűrűs térben halad lefelé az égéslevegő. A levegő-füstgáz rendszerű kéményeknek már más követelményeknek kell megfelelniük, mint a hagyományos gravitációs kéményeknek. Bírniuk kell a túlnyomást, a fokozott víz és savterhelést, rendelkezniük kell megfelelő mérő és ellenőrzőnyílásokkal, kondenzvíz elvezetővel.

Általában nagy a kísértés, hogy a turbós készülékek füstgázát vízszintesen az oldalfalon vezessék ki a szabadba, megspórolva pár ezer Ft-ot. A tapasztalat azonban az, hogy a füstgázok rövid időn belül olyan súlyosan károsítják az épület szerkezetét, hogy azok javítása nagyságrendekkel többe kerül, mint a megspórolt összeg. A füstgázok azonban nem csak maró, de mérgező hatásúak is, ezért az égésterméket minden esetben a tető héjazat felett kell a szabadba vezetni!